2012 után nem növekedhet a tagállamokban keletkezett hulladék mennyisége, 2010-re pedig „öko-terméktervezési politikát” kell kialakítani – áll az EP által - egyelõre csak elsõ olvasatban - kedden elfogadott hulladékgazdálkodási irányelvben. Egy másik, nem kötelezõ érvényû jelentés szerint a képviselõk 2020-tól az összes újrafelhasználható anyag hulladéklerakókba történõ helyezését betiltanák.

Európában évente fejenként mintegy 500 kilogrammnyi hulladék keletkezik. Ennek azonban csak kevesebb, mint harmadát hasznosítják újra, a szemét termelése pedig gyorsabban nõ, mint a gazdaság.

Szelektív szemétgyûjtés, visszavételi kötelezettség

A parlament sürgeti az öko-terméktervezési politika kidolgozását 2010-ig, a tartós, újrafelhasználható és újrahasznosítható termékekre összpontosítva, valamint „egy olyan cselekvési terv létrehozását, amelyek fõként a jelenlegi fogyasztói szokások megváltoztatására irányulnak”.

„A termelõi felelõsséget meg kell erõsíteni - ennek érdekében a termékek piacra kerülésével összefüggésben keletkezett hulladékért a termelõk, illetve az importõrök vállaljanak felelõsséget” - szólít fel a parlament. Ezt többek között úgy képzelik el a képviselõk, hogy bevezetnék a termelõket és importõröket terhelõ visszavételi kötelezettséget, valamint megkövetelnék a termelõktõl, hogy olyan anyagokat és terméktervezést alkalmazzanak, amely segít a keletkezõ hulladék mennyiségének csökkentésében - például a szelektív gyûjtés, a visszavétel feltételeinek megteremtésével.

A szemétlerakók alkonya

A parlament kéri, hogy a hulladéklerakókban elhelyezhetõ hulladék mennyiségét a minimális szintre csökkentsék, és új rendelkezéseket sürget, például „2015-tõl a papír-, karton-, üveg-, textil-, fa-, mûanyag-, fém-, gumi-, parafa-, agyag-, beton-, tégla- és cseréphulladékok lerakásának tilalma, valamint 2020-tól valamennyi újrafeldolgozható hulladék lerakásának tilalmát”. {styleboxop width=230px,float=right,color=grey,textcolor=black,echo=no}A szennyezõ fizet és a közelség elve - az összegyûjtött hulladék, vagy gyûjtõ vagy vállalkozás által  összegyûjtött vagy kezelt hulladék birtokosának, és/vagy
 - a korábbi birtokosoknak, és/vagy
 - azon termék, amelybõl a hulladék származik, gyártójának kell viselnie{/styleboxop} A jelentés hangsúlyozza a tájékoztatási kampányok szerepét a hulladékpolitika, különösen a megelõzés területén, és felszólítja a bizottságot, terjesszen elõ konkrét intézkedéseket az újrafelhasználásra és javításra irányuló tevékenységek elõmozdítása érdekében. A képviselõk szükségesnek tartják a határokon átnyúló hulladékgazdálkodási problémák terén a jobb európai uniós együttmûködést is.

Gyürk: internalizálni kell a hulladéktermelés társadalmi költségeit

Gyürk András utalt arra, hogy „az elmúlt hetekben a magyar rendõrség a hulladékgazdálkodás rendjének többrendbeli megsértése miatt indított eljárást a Németországból illegálisan Magyarországra szállított és ott lerakott nagy mennyiségû hulladék miatt”. „Ez a cselekmény természetesen már ma is jogszabályokba ütközik, de egyben rávilágít a hatékony és átfogó európai szabályozás szükségességére is” - mondta a képviselõ.

Gyürk szerint „a hulladékhierarchia mellett figyelembe kell venni az adott hulladék egyes hierarchiaszinten való kezelésének társadalmi költségeit is”, emellett „hangsúlyozni kell a közelség és az önellátóság elvét, mivel a hulladékszállítás, és különösen a veszélyes hulladékok szállításának növekvõ mérete jelentõs környezeti problémákat okoz”. A képviselõ úgy vélte, „bár a technikai elõírások, például a határértékek sok esetben elkerülhetetlenek, fokozottabb szerepet lehetne szánni a hulladéktermelés külsõ, gazdasági költségeit internalizáló díjaknak”.