Újszerû, de legalábbis Magyarországon nem nagyon ismert és fõként alkalmazott elveket és gyakorlati példákat mutat be A világ helyzete 2006 egyik, a cégek társadalmi felelõsségét, fenntartható átalakításának lehetõségeit ecsetelõ tanulmánya.

A húszoldalas írás szerzõje mintegy felütésként elénk tárja a 2005 márciusában több mint 1300 tudós által készített millenniumi ökoszisztéma jelentést, amelynek egyik következtetése az, hogy a XXI. században nincs alternatíva: a vállalatok vagy elmozdulnak a fenntarthatóság és a felelõsség irányába, vagy a világ életminõsége elkerülhetetlenül romlani fog.

De, ha ebbõl a szokásos unalmas klisékre következtetünk, akkor nagyon tévedünk. A szerzõ olvasmányosan és – ami a legfontosabb – érvekkel, számokkal alátámasztva vezet végig minket azon: nem is feltétlenül rossz üzlet a felelõs vállalatirányítás. {styleboxop width=230px,float=right,color=grey,textcolor=black,echo=no} A wahingtoni Woldwatch Institute minden évben kiadja a világ helyzetét elemzõ könyvet, amelyet - az alcím szerint - 2006-ban Kínának és Indiának szenteltel.{/styleboxop}Bár ez nem esettanulmány, a DuPont, az IBM vagy a FedEx példáján keresztül láthatjuk, egyes esetekben, ügyesen és átgondoltan kivitelezve: a vállalati kultúra megváltoztatása még többlet profitot is hozhat. A {jgtip text:=[Federal Express: a világ egyik legnagyobb szállítmányozási vállalata]}FedEx{/jgtip} például a tanulmány szerint 57 százalékkal volt képes javítani autói üzemanyag hatékonyságát, amikor áttért a hibrid meghajtású szállítójármûvekre.

A vállalatok átalakítása másik fontos üzenete a külsõ nyomás fontossága, az ebben rejlõ hatalmas lehetõségek. Mint leírja: nem mindig a cégek vezetõit kell gyõzködni, elég a befektetõk álláspontját megváltoztatni (akár a médián, akár az egyszerû fogyasztókon keresztül), sok esetben a vevõk elfordulásától és a profit elvesztésétõl rettegõ vagyonosok ezután, maguk kényszerítik ki a változást.

A másik figyelemre méltó és nem tudni, itthon mikor megvalósuló kezdeményezés, a cégek külsõ finanszírozóit, a bankokat veszi górcsõ alá. Erik Assadourian elmondja: hosszan tartó, de végül sikeres lobbitevékenységgel egy civil csoportnak sikerült rávenni a Citigroupot, majd a Bank Of Americát és a JPMorgen Chase-t, hogy csak olyan beruházásokhoz adjanak hitelt, amelyek környezetileg is fenntarthatóak.

A tanulmány legérdekesebb és cégvezetõk számára mindenképpen megfontolandó része, az utolsó, amelybõl olyan érdekességeket tudhatunk meg, hogy a DuPont, amely a legnagyobb {jgtip text:=[CFC: cloro-fluorocarbonok, klórozott szénhidrogének, amelyek súlyosan ózonkárosító hatásúak]}CFC {/jgtip}gyártó volt, miért volt az élharcosa az ózonkárosító anyagok globális tilalmának. Természetesen nem pusztán felelõs vállalati léte miatt, hanem - mint kiderült -  elõre kifejlesztette a CFC-t pótló nem ózonpusztító anyagot, így a trendet megelõzve annak betiltáskor hatalmas versenyelõnyre tett szert.

A világ helyzete sorozat már-már házi szerzõjének számító Erik Assadourian eddigi legérdekesebb írása A vállalatok átalakítása, mindenképpen alapmû azoknak, akik a modern vállalatirányáshoz tippeket szeretnének kapni, és persze mindenkinek, aki meg akar gyõzõdni arról: a CSR lehet kifizetõdõ is.

Könyv: A vállalatok átalakítása in A világ helyzete 2006
Szerzõ: Erik Assadourian
Kiadás éve: 2006
Kiadó: Föld Napja Alapítvány
Listaár: 2300 Ft